Minden háztartásban elérhető lesz 2018-2020-ig a másodpercenkénti harminc bites sávszélességű internet - mondta a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára csütörtökön Győrben, a távközlés világnapja alkalmából rendezett konferencián a Széchenyi István Egyetemen.
Kara Ákos emlékeztetett, hogy a 2014 februárjában a kormány
által elfogadott nemzeti infokommunikációs stratégiában már
szerepelt, hogy minden háztartás számára elérhető legyen a
szélessávú internet, amelyet a szolgáltatókkal együttműködve tudnak
megvalósítani.

A politikus hozzátette: a fejlesztéshez a források már részben
már rendelkezésre állnak, részben még keresik a megoldásokat.

Az államtitkár elmondta azt is, hogy a távközlési ágazat
egyértelműen pozitív szerepet játszik a gazdasági növekedésben, a
munkahelyteremtésben, a vállalkozások versenyképességének
javításában és az esélyegyenlőség megteremtésében. Az ágazat 13-14
százalékát adja a bruttó hazai terméknek (GDP), a központi
költségvetéshez mintegy 270 milliárd forinttal járul hozzá és
csaknem 150 ezer embert foglalkoztat.

A politikus szerint az ágazat szakemberei felkészültek, ezt
mutatja az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer
(ekáer), valamint a nemzeti mobil fizetési rendszer bevezetése. Ez
utóbbi európai mércével is egyedülálló - tette hozzá.

Kara Ákos a közműadó felülvizsgálatáról elmondta: jónak látná,
ha a teljesen új hálózatok építésekor, valamint a meglévő hálózatok
jelentős korszerűsítésekor a legalább másodpercenkénti száz
megabites sávszélességűre korszerűsített szakaszokon nem csupán
csökkentenék, hanem a használatba vételt követő öt éven belül
teljesen megszüntetnék a közműadó fizetési kötelezettséget.

Hozzátette: arra bíztatja az embereket, hogy a hamarosan induló
nemzeti internet-konzultációban vegyenek részt.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy idén Budapesten rendezik meg
a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) világtalálkozóját október
12. és 15. között, amelytől a gazdaság élénkülését és az ország
versenyképességének növekedését várják a szakemberek.

Karas Mónika, a Nemzeti Média-és Hírközlési hatóság (NMHH)
elnöke úgy fogalmazott, hogy a távközlés alapjaiban változtatta meg
a világot és büszkék lehetünk magyar elődeinkre is e területen.
Példaként említette Puskás Tivadart, a telefonhírmondó feltalálóját
és Mihály Dénest, a hangos film feltalálóját.

Az NMHH elnöke elmondta, hogy ezek a futurisztikus csodák" nem
tűntek el, ma már az életünk részeivé váltak. A jövő generációjának
pedig a ma született technikák lesznek életük részei. Ebben fontos
szerepük van a hírközlési terület szakértőinek, akik nap mint nap
járulnak hozzá az új technológiák felfedezéséhez, megalkotásához -
mondta.

Az NMHH-nak fontos ez a munka, ezért is alapította meg tavaly a
dr. Magyari Endre-díjat - tette hozzá.

Az elismerést évente két olyan szakember kapja meg, akik a
hírközlés területén, a hírközlési piac fejlődéséért kimagaslóan
tevékenykedtek több évtizeden át - folytatta az NMHH elnök.

A díjat Karas Mónika adta át Bartolits Istvánnak, a Budapesti
Műszaki Egyetem docensének, aki villamosmérnök, 2010 óta az NMHH
technológia-elemző főosztályának vezetője, valamint Fiala Károlynak,
a spektrumszabályozás szakértőjének, aki munkájával a hazai
spektrumszabályozás elterjedéséhez járult hozzá.

A távközlési világnapot 1968 óta tartják annak emlékére, hogy
1865. május 17-én Párizsban húsz ország képviselői, köztük
Magyarország aláírták a Nemzetközi Távközlési Egyesület
létrehozásáról szóló alapító okmányt. A Széchenyi István Egyetemen
hatodik alkalommal rendezett konferenciát a világnap alkalmából.